Hangosan: Lido Pimienta a queer művész, aki a múlt és a jövő latin zenéjét készíti
Nézz meg többet az Out Loudból, a különleges zenei rovatunkból itt.
A bakelit kabátok festése és a koronák készítése között anyagi források Az észak-kolumbiai bennszülött Wayuu közösségek számára, akik film- és tévéforgatókönyveket írnak, zenével dolgoznak és két gyereket nevelnek, Lido Pimientának nem okozott gondot elfoglalni magát a torontói otthoni karanténban. Rendkívül komolyan veszem a termékenységet, mondja őket. telefonon. Nem értem azokat az embereket, akik azt mondják, hogy unatkoznak otthon. Mint például hogyan?
A határokat feszegető kolumbiai kanadai zenész a 2017-es Polaris-díjért olyanokat győzött le, mint Leonard Cohen és Feist. a papessa (The High Priestess), 2016-os avantgárd pop másodéves albuma. Legújabb lemeze Kolumbia kisasszony Az év elején megjelent, és jó okkal újabb helyet szerzett Kanada legfontosabb zenei díjának szűkített listáján. Az album, amely a hagyományos afro-kolumbiai ritmusokat mutatja be égi lencsén keresztül, Pimientát mutatja be, amint az őslakosok spiritualitását és kolumbiai gyökereit fedezi fel, minden eddiginél explicitebb módon.
Steve Harvey hírhedt személyéről kapta a nevét 2015-ös Miss Universe véletlen , Kolumbia kisasszony a kolumbiai zenét tiszteli, kezdve a Bomba Estereo Li Saumet fuvolahangos Nada (Nothing) remegő popérzékenységétől a Quiero Que Me Salves ('I Want You To Save Me') hagyományos ütőhangszerekig és hívás- és válaszadásig. . Az utóbbi számban a legendás hagyományőrző csoport, a Sexteto Tabalá, San Basilio de Palenque-ből, az amerikai kontinensen első szabad afrikai városból lép fel. A dal előzményeként Pimienta megmintázza zenekarvezetőjüket, Rafael Cassiani Cassianit, aki monológot tart a csoport megalakulásának történetéről. Ezekben az együttműködésekben megtaláljuk művészi szellemiségének magját: heves elkötelezettségét, hogy felemelje az általa készített zenék gyakran figyelmen kívül hagyott fekete és bennszülött gyökereit.
Tartalom
Ez a tartalom az oldalon is megtekinthető ered tól től.
A gyökerek felismerésére tett erőfeszítést még inkább figyelemre méltóvá teszi, hogy Pimienta egyidejűleg kikezdi ezeket a régi módszereket. Himnikus hangszerelések, szokatlan énekhangok és a szerelem kétértelmű metaforáinak használatával, Kolumbia kisasszony úgy látja, Pimienta a szigorú hagyományokon kívül tevékenykedik, amint megpróbálja megmenteni a hazája és önmaga iránti szeretetet. A Palenque-ben forgatott Alt-cumbia kiemelkedő Eso Que Tu Haces (That Thing That You Do) videója, amelyben a táncosok hagyományos ruhába öltöztek, és Pimienta, amint visszanyerte függetlenségét, miután elvesztette magát egy szeretőben, szívszorító hangon énekel egy szerelem, ami nem szerelem. Ez a szerelem nagyon radikálisan tapintható: megkérdőjelezni és kritizálni annyi, mint szeretni, még ha elszigetelten is.
őket. arról beszélt Pimientának, hogy bonyolítja a latin identitásról, annak szellemi felépítéséről szóló beszélgetést Kolumbia kisasszony , és a kézműves munka a radikális szerelem szemüvegén keresztül.
Lido Pepper otthoni stúdiójábanA művész jóvoltából
Készítettél új zenéket a karanténban?
Nemrég fejeztem be a Bomba Estereo új lemezének elkészítését, és a saját cuccaimon dolgozom. Együttműködöm Ricky Reeddel is, és egy Muerdo nevű spanyol előadóval készítek egy dalt. Mindig alkotok, akár látják az emberek, akár nem; Kolumbia kisasszony 2015-ben fejeződött be. A dolgok úgy, ahogy vannak, ki tudja, mennyi ideig tart a következő projekt kiadása, de az egész tervem készen áll.
Az első dolog, ami felkeltette a figyelmemet Kolumbia kisasszony az, hogy a Para Transcribir (SOL) (To Transcribe [SUN]) felirattal kezdődik, és a Para Transcribir (LUNA) (Transcribe [MOON]) kifejezéssel végződik.
Ez a kezdet és a vég, ébrenlét és alvás, pozitív és negatív, Yin és Yang, hold és nap, hatalmas szépség és hatalmas erőszak. Így érzek a hazám iránt: Ha elmész Kolumbiába, és hosszú utat teszel meg, eláll a lélegzete a tájtól. Aztán megállít a katonaság, és elveszik a pénzét, ha úgy érzi. A kolumbiai kormány és rendszer arra emlékeztet, hogy nem kaphatjuk meg az egészet. Ezzel a reménnyel ébredek, hogy ez megváltozik, de a történések valósága mindig visszahoz a Földre.
Az intro és az outro testesítik meg bennem leginkább a szorongást. Emlékeztetnem kell magam, hogy nem minden rossz. A Para Transcribir egy nagy kérdést talál ki: Hogyan szeressem szégyen nélkül azt, ahonnan származom? Az album első része a bonyodalmakkal, a második pedig a megváltással foglalkozik. [Rafael Cassiani] Cassiani középen áll a Sexteto Tabalával – a hamisítatlan hagyományos kolumbiai zenével. A világ most nagyon radikálisan szenved, és szeretném megmenteni a reményemet azzal, hogy a természet roppant szépségét regenerálódni, pihenni fogom. Ez úgy inspirál, mint semmi más.
Mi lett volna, ha az afrikaiakat nem hurcolják el a földjükről, nem érkeznek meg Amerikába, és nem élik túl a bántalmazások évszázadait? Ha nem lenne afro-kolumbiai zene, hol lennék?
A Quiero Que Me Salves és előjátéka, amelyben Cassiani Cassiani a Sexteto Tabalá eredetéről beszél, olyan érzés, mintha egy zenei őssel kommunikálnál.
A San Basilio de Palenque-i ülésen az volt a feladatom, hogy teret adjak ennek a zenészcsoportnak. Ebben az iparágban, ahol mindenki hírnevet és pénzt kerget, ezektől a hagyományos csoportoktól megtagadják a megérdemelt figyelmet, pedig az a tény, hogy minden, amit ma hallgatunk, ebből a zenéből fakad. Mi lett volna, ha az afrikaiakat nem hurcolják el a földjükről, nem érkeznek meg Amerikába, és nem élik túl a bántalmazások évszázadait? Ha nem lenne afro-kolumbiai zene, hol lennék? Nem gondolunk erre, és az elszakadás érezhető, különösen akkor, ha fekete zenéről beszélünk olyan kiadókon keresztül, mint az urbano vagy a Latin, anélkül, hogy meghatároznánk, honnan származnak ezek a ritmusok és ütemek.
Mint egy latin művész, aki nagymértékben gyökerezik kísérleti zenét, úgy gondolja (az angol közönség számára), hogy a latin művészektől – függetlenül attól, hogy csinálnak latin zenét, vagy sem – elvárják, hogy sajátos hangzást adjanak?
Én igen, és megvan az oka. Látod ezeket a reggaeton srácokat, akik a vagyonukat fitogtatják, mert a semmiből származnak. Ha a semmiből jössz, nagy dolog egy Louis Vuitton inget és három Rolexet viselni. Eközben az indie emberek azt mondják, hogy a reggaeton nem igazi zene. Mindannyian tele vagyunk szarral, és ahelyett, hogy szart beszélnénk egymásról, és azt mondanánk, mi a zene vagy nem, különbséget kell tennünk a művészek és a szórakoztatók között. Miért van a Bad Bunny a borítóján? Guruló kő, például? Mert hangosan feszegeti a határokat, és megkérdőjelezi a normákat.
Lehet, hogy független vagyok, és nincs mögöttem gép, de nem próbálkozom a reggaetonnal, mert az utcáról jön. A Reggaetonnak léteznie kell, és én szeretem. Amire most szükségünk van, az az egyensúly. Mindenkinek teret kell tartanunk, nem csak azoknak a kiváltságos zenészeknek, akiknek egy kicsit több pénzük van vagy több képzettségük van – ez tükröződik a zenéjükben. Ha még megvoltak a GRAMMY-k, és meghívnának, valószínűleg egy gyönyörű ruhában jelennék meg, amelyen a Make Reggaeton Black Again felirattal hímzett. Már gyakoroltam a beszédemet. Megragadom a trófeát, megnézem, és megkérdezem: Hol van a csekk? A GRAMMY-khoz csekk jár? Mert a kanadai Polaris-díjhoz 50 000 dollár jár. Rosszul kérdezem?
Tartalom
Ez a tartalom az oldalon is megtekinthető ered tól től.
Úgy érzi, hogy a latin zene definíciója megváltozik, ahogy egyre több kifejezést találunk a diaszpórából érkező zenék kategorizálására? Különös afro-bennszülött nőként láttam, hogy úgy hirdették, hogy személyazonosságát jól láthatóan kiállítják.
Ez túl sok. Trükkös. Nagyon láthatónak kell lennünk, mert olyan sokáig nem voltunk. Nem zavar, hogy kiállítják az identitásomat, de ami zavar, az az összehasonlítás – Lido Pimienta az, ami akkor történik, ha Ibeyit Rosalíával kombinálod. Tényleg? Mindig is így lesz, mert Kolumbiában születtem. Nem hiszem, hogy ez megtörténik azokkal a fehér-passzos latinx zenészekkel, akik angolul indie zenét készítenek. Az olyan emberek számára, mint én, mivel kísérletező zenét készítek spanyolul, ez olyan, mint: Hogyan fogjuk megismertetni az emberekkel ezt az előadót anélkül, hogy összezavarodnának? Mondjuk el nekik, hogy ez egy barna lány, aki kísérletező zenét csinál, de queer, bennszülött, fekete stb. Az én identitásom és a nyelvezetem nem dekoráció vagy politikai nyilatkozat. Ha politikai nyilatkozatot akarok tenni, csinálnék egy albumot Wayuunaiki-ban [a Wayuu nép nyelvén]. A zeném spanyolul szól, és nem kell erőltetni, de a családom őslakos. Egy nap, amikor megfelelő lesz a pillanat, a kontextus és a költségvetés, jól fogom csinálni.
A szerelem elterjedt téma ezen a lemezen. Számodra úgy tűnik, hogy meghaladja a nemet, a kultúrát és a szellemet. A gyerekek, a haza és önmaga szeretetéről énekelsz. Tudnál egy kicsit bővebben beszélni arról a szerelemről, ami ezen a lemezen keresztül vibrál?
Egy dalt nem lehet megírni fájdalom vagy szeretet nélkül. Ahhoz, hogy gyűlölj valakit, azt is szeretned kell. A gyűlölet lassan alakul ki, és megtévesztés, hazugság és árulás eredménye. Nem veszem meg azt a történetet, amikor az őslakosok beleszeretnek az elnyomójukba. Miért romantikázzuk ezeket a történeteket? Úgy érzem, elárult a hazám, mert nagyon szeretem, és emlékezni kell arra, hogy engem is szeret. Kolumbiában mindig kívülállónak éreztem magam, mert átjöttem Kanadába, és ott hagytam a dolgokat befejezetlenül. Hazámban bonyolítom a beszélgetést, és kritizálom ezeket a kialakult nézőpontokat. Negatívan értékelik, mert alázatos, csendes és alázatos nőnek kellene lennem, és nem vagyok az. Azon gondolkodom, miért hagytam el a hazámat, és miért félek attól, hogy kapcsolatba kerüljek olyan kolumbiai zenészekkel, akiket tisztelek. Nagyon sok embert találtam ott, akik csodálták a munkámat, és büszkék arra, amit csinálok. Szeretném új hozzáállással felerősíteni a kolumbiai művészek új generációját, és tudatni velük, hogy nem fontos, ha több millió követője van. Talán ezért is járok ezen az új úton: olyan dalokat próbálok megalkotni, amelyek nem a fájdalom, hanem a szerelem helyéről származnak.
Az interjút spanyol nyelvről fordították le, sűrítették és szerkesztették az egyértelműség kedvéért.